Kategória: MEGVALÓSULT PROGRAMOK

A tanfolyam feladata a vizuális észlelés és differenciálás, auditív észlelés és differenciálás, fonematikus észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás, emlékezőképesség, analizáló-szintetizáló képesség, ritmus, mozgás, finom motorika, szem-kéz koordináció fejlesztése volt.

Célja, a kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetek során, az aktív és passzív szókincsgazdagítás, a kommunikációs helyzeteknek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés gyakorlása, továbbá a tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is.

A foglalkozások során szükség volt a játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőségének megteremtésére, amelyek támogatják a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés megvalósulását, felkeltik a másik megértésének igényét, alakítják az erre alkalmassá tevő képességet. A tanfolyam foglalkozási alkalmai során, a korai tanulási kudarcok kialakulásának megelőzése érdekében, a fejlesztés kritikus pontjain egyéni fejlesztő szakaszokat is beiktattunk szükség szerint.

A foglalkozások során többféle szöveget is feldolgoztunk, versektől a tudományos szövegekig.

Nagy hangsúlyt fektettünk péládul az explicit, szó szerinti értelmezés mellett az implicit tartalmakra is. A ki nem fejtett, sorok közül kiolvasandó, sokszor metaforikus tartalmak, értékek, erkölcsi kérdések, nehezen értelmezhető szándékok és motivációk, magatartásformák felismerése és megfogalmazása nehéz feladat. Meg kell tudni érteni a mélyebb rétegeket a szöveg és a háttértudás együttes felhasználásával. Cél a véleményalkotás, ezek összevetése, logikai indoklása. A lényegkiemelés során a feladatmegoldó kiemeli a lényeges, illetve a számára érdekes információkat, címszavakba tömöríti a szöveget, a szöveg információinak felhasználásával általánosítást, illetve szabályt fogalmaz meg. Címadása kreatív, és igazolja a globális megértést. A feladatként kiadott feladatlapokon egyszerű és közepes nehézségű kérdéseket alkalmaztunk. A kérdések nehézségére a fokozatosság elve jellemző: az egyszerű szövegértési műveletektől a közepesig.

A program tervezésekor azt a célt tűztük ki, hogy a foglalkozások, melyek alapvetően a csoportos tanulás eszközeire épülnek, hozzájáruljanak ahhoz, hogy a résztvevők gondolkodásmódjába olyan elemek épüljenek be, amelyek a pozitív jövőkép kialakításához szükségesek. Ez egyben az egészséges önkép kialakítását éppúgy jelenti, mint a szociális érzékenyítést.

A drámapedagógiai elven működő foglalkozások olyan színészi elvárások nélküli, fiktív „szerepben” való megnyilvánulásokat tesznek lehetővé, ahol a forma kínálta védettség a feltörő gondolatok felszabadult kimondása válik lehetővé. A forma megadja a résztvevőknek azt a lehetőséget, hogy önmagukat adják, vagy azt is, hogy olyan szerep mögé bújva gondolkodjanak, amilyenek ők talán sosem voltak, talán vágytak rá, vonzza őket, vagy egyszerűen kíváncsiak a működésére. A foglalkozások rengeteg tapasztalatot adnak a saját belső élmények és a többiek játéka által. Így a folyamat közelebb visz bennünket az érzelmi-motivációs-akarati szféránk megismeréséhez, érzelmi, értékrendi stabilitásunk megtalálásához, megerősítéséhez. Ez pedig egészséges önértékelést tesz lehetővé, ami elengedhetetlen a további értékes lét fenntartásához.

Az egyik legnehezebb feladatok egyike életünk során szembenézni önmagunkkal. Könnyedén veszünk észre már apró kezdeti jelekből változásokat másokon, miközben saját magunk változását elfogadnunk igen nehéz, legyen ez pozitív vagy negatív változás. Nagyon fontos időről időre törekednünk az ön(újra)megismerésre. Nagyon fontosak az útkeresések, a rendszeres önmagunkkal való szembenézések, újraértékelések. Ehhez elengedhetetlen a személyiség fejlesztésének folyamatában a külső visszajelzés, és a viszonyítás.

A csoportfoglalkozás, mint forma megteremti a külső visszajelzés, visszaigazolás és viszonyítás lehetőségét, azonban kezdetben nehézséget is jelent. Önmagunkról való megnyilatkozás önmagában sem könnyű. Úgy érezzük, ameddig nem mondjuk ki, addig igazából nem is léteznek, addig elnyomhatóak, elfedhetőek az érzéseink, indulataink, hiányosságaink. Sokszor azt gondoljuk, hogy önmagunkkal szembenézni, önmagunkról vallani annyira bensőséges dolog, hogy lehetetlen olyan közegben, ahol nincs meg az intim, bizalmi légkör. Félünk a visszajelzésektől, attól, hogy is, ha megerősítést kapnak belső bizonytalanságaink, hibáink, és attól is, ha cáfolatot. Azok a kapcsolataink, amik a megnyíláshoz vágyott légkört megteremtik, olyan erős érzelmi töltettel is bírnak, ami miatt a tudatalattink gyakran azt diktálja, „csak azért mond jónak, mert nem akar megbántani” vagy egyszerűen félt, vagy „a szeretet megakadályozza, hogy valójában láthasson”, ahogyan a szülőkről azt gondoljuk, nem látják reálisan saját gyermeküket vagy ahogyan a szerelem ködbe burkolja, elhomályosítja az érzékelést. Lehet épp ellenkezőleg is, a túlzott elvárások akadályozzák meg a valós értékelést. Ez így egy erős csapdahelyzet.

A beszámolási időszakban megtartott foglalkozások során a kommunikáció fejlesztésére, a különböző helyzetekben leghatásosabb kommunikációs formák, a rejtett, elsősorban nonverbális jelzések tudatosítására, azok olvasására, mesterségesen előidézett szituációkban, érzelmi állapotokban való megnyilatkozást boncolgattuk, erősítettük saját élményű gyakorlatokon, próbálgatásokan keresztül. Ebben a szakaszban már eljuthattunk az egymásról alkotott vélemény kimondására, a vélemény változására. Nagyon fontos lépés volt a folyamatunkban, hogy képesek legyünk kimondani, megváltozott rólad a véleményem ebben és ebben. Ez közvetetten ugyan, de saját magunkkal való szembenézés első mérföld köve. Itt fogalmazzuk meg először, hogyan változtunk ez együtt töltött alig egy év alatt. Ezt megelőzően is szembesültünk a változásainkkal, de csak életünk mérföldköveinél, ami a lezárt múltunkat jelenti, itt viszont már a jelenben zajló változásokkal kell szembe néznünk. Csak műhelyfoglalkozás sorozat harmadik negyedében kerülhettek elő a státuszgyakorlatok, a bizalomra komolyabb együttműködésre épülő szituációs feladatok, a konstruktív összefogást igényló problémafeldolgozások. Ezek a tevékenységek, ez a negyedév elsősorban a szociális érzékenyítés szakaszát jelentette. Egy cél érdekében történő kompromisszumkészség kialakulás, a másik önmagáért való elfogadása, illetve a másik gondolkodásának el nem fogadása, de tudomásul vétele és így elviselése elengedhetetlen ahhoz, hogy a ma olyan divatos team-munkák világában elboldogulhassunk. Az utolsó időszakra maradtak az érzelmekkel való boldogulás kérdései. A szélsőséges szituációk megtapasztalása és előre gondolkodva a felkészülés lehetséges helyzetekben való reagálásra. Ugyanilyen fontos annak a képességnek a kibontása, hogy képesek legyünk nem elvállalni valamit, azaz nemet mondani, ha úgy érezzük, nem tudunk majd megfelelni elsősorban saját elvárásainknak, illetve képesek legyünk segítséget kérni. Végül annak megtanulása talán a legmélyebb része a közös munkánknak, hogy a hibáinkat, a gyengeségeinket elismerni, nem jelent végzetes veszteséget, nem tesz bennünket kiszolgáltatottá.

Az első eredményeket a program felénél tapasztalhattuk meg, mikor a foglalkozás indító hangulatjelzésekre már nem általánosságban érkeztek a semmitmondó, az időtöltő beszélgetések sablon mondatai, hanem olyan mozzanatokról számoltak be, amelyeket önmagukon vagy a környezetükön tapasztaltak. A harmadik negyedben már apró gesztusokat, jeleket is képesek voltak érzékelni és az általuk közölt információt dekódolni, szívesen osztották meg érzeteiket, a játékok kapcsán feltörő emlékeiket. Mindig szakítottunk időt, teremtettünk lehetőséget az ilyen emlékeken elrévedni, átadni magunkat a nosztalgiának. Gyakran módosították az ilyen feltörő emlékek a foglalkozásunk tervét, mert nagyon fontos tapasztalatokat hoznak, amikből akkor és ott épülhetünk. Ezek nagyban segítették a csoport tagjainak további közeledését egymáshoz, saját önértékelésük alakulását. Mikor a foglalkozássorozat véget ért, mindannyian úgy éreztük, hogy lenne még dolgunk egymással.

A tábor szervezésével az volt a célunk, hogy nyugodt körülmények között, időkorlát nélkül végezhessék a résztvevők az alkotótevékenységüket. A részvétel feltétele csupán az volt, hogy a paverpool technika alkalmazásával készítsünk használati vagy dekorációs tárgyakat. A tematika alapján naponta délelőtt és délután 4-4 óra időráfordítással készültek az alkotások.

Mivel nem volt időkorlát, így bárki kedvére alkothatott és alkotott is. Meglepően tapasztaltuk, hogy a külső behatásokat figyelmen kívül hagyva készültek az alkotások, a r észtvevők kreativitása és buzgósága nem észlelte az idő múlását. Ennek köszönhető, hogy szebbnél szebb alkotások készültek, hiszen egy pillanatra mindenki alkotóművésszé válhatott. Az elkészített alkotásokat mindenki hazavihette és az itt szerzett tudást később is kamatoztathatta.

Mindezek mellett, igyekeztünk kellemes kikapcsolódásról is gondoskodni,  mint például fürdés a Balatonban, játékos sportfoglalkozás a szállás helyszínén, valamint szellemi és drámajátékok a közösség  összekovácsolása érdekében. Záró programként, pedig a népi iparművészet kiemelkedő alakjának munkáit tekinthettük meg. A Légli Fazekasházé és Major egy legendás világot idéz. Légli Attila kézművipari műhelyében megismerkedhettünk a Magyar népi polgári hagyományokra épülő kerámakészítés folyamatával. A termékek kizárólag egyedileg, kézimunkával készülnek. Ez a program méltó zárása volt annak az alkotó tevékenységnek, melyben saját elképzeléseinket  és világunkat tudjuk  megteremteni.

A projekt keretében főképp az idősebb korosztály érdeklődésére számítva szerveztük meg ismeretterjesztő előadás sorozatunkat.

A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra (adaptív) és működése fenntartható (azaz nem éli fel saját erőforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák.  

Vajon miért van az, hogy az időskort sokan a veszteségek korszakaként értelmezik? Csak arra fókuszálnak, hogy az emberek mire válnak képtelenné, milyen szerepeiket, kapcsolataikat, képességeiket vesztik el. Ezt a negatív megközelítést valóban nehéz elfogadni egy idős embernek és a környezetének is. Mi ezzel szemben az aktivitásban és a közösség erejében hiszünk. Nem vitatjuk, hogy visszafordíthatatlan változások történnek idős korban, főleg az egészség terén, de a pszichés szükségletek és az emberi kapcsolatok iránti igények lényegében nem változnak. Ugye mindannyian ismerjük a mondást: „mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát”. Az előadássorozattal éppen ezért tűztük ki célul az aktív közösségi tevékenységek generálását, a kapcsolati háló megőrzésének és bővítésének erősítését, és ezen keresztül a szociális kompetenciák fejlesztését. 

Az előadások egymásra épülő tematikát képviseltek, és jelentős gyakorlati ismeretanyagra, tapasztalati élményre építettek. 

A program nemcsak a már meglévő interperszonális problémák csökkentésére, hanem azok megelőzésére is irányult. A hangsúlyt a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek fejlesztésére helyeztük. Kiemelt fejlesztési feladatként jelent meg az énkép és az önismeret fejlesztése, a megfelelő személyes környezet kialakítása, a hon- és népismeret, a nemzeti kultúra megismerése, az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, a környezettudatosságra nevelés, az információs és kommunikációs kultúra megismerése és alkalmazása. 

Az ismeretterjesztő előadások célja az egyéni képességek felismerésének gyakorlása, egy adott közösségben más emberek affinitásaihoz való viszonyulás, a mikrokörnyezetre és a világra való nagyobb rálátás és átfogóbb kép kialakítási képességének megteremtése, a mindennapi életben a sikerkeresés, kudarctűrés, teljesítmény, hatalom, tanulás iránti attitűd fejlesztése.

Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért fontos, hogy a program erősen építsen a résztvevők közvetlen tapasztalataira – beleértve a tényleges felelősséggel és következményekkel járó választásokat, döntéseket, cselekvéseket és az ezekből fakadó, megélt egyedi tapasztalatokat is, illetve az őket körülvevő világ aktuális kihívásait. A tanulási folyamatban pedig helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának.

Fotószakkör

A rendszeres foglalkozáson résztvevők elsajátíthatták a fotó művészetben való magas színvonalú jártasságot. Az azonos érdeklődésű és szellemű résztvevők jó közösséggé kovácsolódtak.

Reformkonyha szakkör

A szakkör programjain cél volt a „nehéz” magyar konyhai ismereteken túl, megismertetni az egészséges „könnyed” alapanyagok használatát, akár életmódváltás segítségével is. Nem titkolt feladatunk ezen ismeretek „alapos” átadása. Egészséges húsok (pl. halak), zöldségek, gyümölcsök használatára ösztönzés, még akkor is, ha ezen alapanyagok sok esetben drágábbak. Az egészségünknél semmi sem lehet drágább.

„Én kis kertész” szakkör

Az elvárosiasodás miatt egyre kevesebben foglalkoznak zöldség, gyümölcstermesztéssel. Szerettük volna a panelban élők számára is lehetővé tenni, hogy akár balkonon, akár előkertben lehetőségük nyíljon a saját kertészkedésre. Az örömön és sikerélményen túl akár saját konyhára is tudnak termeszteni, mely a családi kasszát kímélni tudja.  A zöldség- és gyümölcstermesztésen túl, kellő tanácsot, információt sajátíthattak el a résztvevők a szobanövények gondozásában is.

A daloló – zenei alkotócsoport

A szakkör résztvevőinek az ismeretek elsajátításán túl egyszerűen a közös éneklés öröme adatik meg. Korosztálytól, nemtől függetlenül közös nyelvet tudnak „beszélni”.

Tánc-etika szakkör

Népek kultúrája! A foglalkozások betekintést engedek más népek kultúrájába. Minden foglalkozáson a közös éneklés és táncolás volt a jellemző tevékenység. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy a tánc fejleszti az egyén testtartását, egyensúly érzékét. Esetenként különböző eszközök használatával is megismerkedhettek a résztvevők (üveg, bot, stb.)

Szőnyegszövő klub

A szövőszék beszerzése hosszabb időt vett igénybe, így a szőnyegszövés később indult el, de annál nagyobb lelkesedéssel. Volt olyan résztvevő, aki 30km-es távolságból kerékpárral jött el a foglalkozásokra és gyönyörű munkák kerültek ki a kezei közül. Olyan magas színvonalon sajátította el az ismereteket, hogy munkanélküliként nem csak saját hasznára tudott alkotni, hanem a munkaerőpiacra is be tudott jutni, hiszen piacképes terméket tudott előállítani.

Öltögetünk, varrogatunk szakkör

A résztvevők egyszerű, otthon használatos trükköket, ismereteket sajátítottak el. Nagy élmény volt számukra a különböző dísztárgyak készítése, valamint az, hogy otthon saját maga helyre tudott állítani egy-egy ruha hibát, szakadást, díszítést.

„Textilvarázs” klub

A paverpol technikának a jelentősége az újrahasznosításban rejlik. Öko termék előállítására van lehetőség, mely a mai világban igen fontos szempont. A résztvevők különböző faliképeket, domborműveket, dísztárgyakat, valamint tavaszi-őszi-téli dekorációt alkothattak. A résztvevőket a kreativitás, tehetség, ügyesség és a kitartás jellemezte.

Informatika szakkör

Mai fejlett világunkban „Aki kimarad, lemarad!”. Ezt szem előtt tartva fontos feladatunknak tekintettük az idősebb korosztály számítógépes ismereteit bővíteni. Erre hatalmas érdeklődés mutatkozott, erős nyitottság jellemezte az érdeklődőket. Nem volt könnyű a feladat, hiszen az alapismeretek hiánya az idősebb korosztályban hatalmas. A projekt végére azonban nagy sikereket értünk el, mivel olyan tudást sikerült átadni, mellyel önállóan tudnak tevékenykedni a mai számítógépes világunkban. Az alapismeretek használatán túl, az internetes világgal is ismerkedhettek a résztvevők, úgy, hogy a veszélyekre is nagy hangsúlyt fektettünk. A szakkör erőssége az információs társadalom megismerése volt.

Senior színjátszó klub

Az ismeretszerzésen túl, közvetlenül megtapasztalhatták a résztvevők a színházi alkotó folyamat útját. A személyiség sokoldalú gazdagodásán túl, az értő színházi néző útját is végig járhatták. A program az önismeret bővülésén túl, a tartalmasabb életvezetéshez járult hozzá. Alkotó folyamat útján magas irodalmi ismeretek szerzésére is sor került.

E-learning

Az internet eszközeit kihasználva a fiatal kezdő vállalkozókat, valamint magánembereket céloztuk meg ismereteik bővítése céljából. Az általunk fejlesztett tananyag használatához könnyedén hozzáférhetett bárki. Napi friss jogszabályok, törvényi változások, praktikus és hasznos információk voltak elérhetőek pénzügy, gazdálkodás és adózás napi ügyintézés témakörében.

A foglalkozássorozat keretében a megadott tematikának megfelelően dolgozta fel a csoport az ismereteket. Alkalmanként előadás típusú elméleti részek, a különféle készségek, képességek elsajátítására irányuló gyakorlati munka, illetve a tematikához kötődő színes, fikciós, sokszor szórakoztató jellegű programok váltakozva követték egymást. Így a résztvevők időről időre láthatóan örömüket lelték a foglalkozásokban, ami nagyon fontos volt ahhoz, hogy a program során minél kevesebb legyen, vagy egyáltalán ne is legyen lemorzsolódás.

A résztvevők köre is sajátos módszertant hívott életre, mert a korban, nemben, iskolázottságban, egzisztenciális helyzetben is nagy-nagyon eltérő résztvevők, más-más hozzáállást igényeltek az előadótól. A hallgatóság különféle mentális képessége a foglalkozásokon is, az elméleti, gyakorlati, vagy szórakoztatóbb elemek vonatkozásában is nagy körültekintést igényelt, mert a befogadás különbözőségére itt is figyelemmel kellett lenni. A közömbösség, vagy az értetlenség könnyen csaphat át unalomba, és akkor a befogadás teljesen megszűnik, s a foglalkozás pusztán formai jelenlétet jelent.

A foglalkozások célja nemcsak hasznos ismeretek megszerzése volt elsősorban az asszertívitás, az önérvényesítés, az önmegvalósítás tekintetében, hanem magának a résztvevőknek a beilleszkedést kialakító, csoporttá alakulás elemeinek az elsajátítása is, az hogy megismerhessék egymást a jelenlévők, kialakítsanak egyfajta közös szellemet és alkotásvágyat, közös értékrendet és a nagyobb társadalom számára is hasznos, és a beilleszkedést segítő magatartásformát alakítsanak ki. Megismerhessék, és szembesüljenek esetleges bennünk rejlő devianciákkal, amelyek mind a többség társadalom számára, mind a saját környezetükben is veszélyeket rejthetnek, konfliktusok forrásává válhatnak. A foglalkozásoknak fontos eleme volt ezeknek a konfliktusoknak a felismerése, az ezekkel szembeni elkerülési módok megismerése és alakítása, hogy készséget, képességet szerezzenek e devianciák elhárítására.

A foglakozások lehetőséget biztosítottak a résztvevők öntevékenységének, önérvényesítő képességének kibontakoztatásához. Számos elő gyakorlatot végezetünk az önkifejezés, önmegmutatás terén. A közösségben történő felszólalást is gyakoroltuk, hogyan lehet a gátlásokat oldani, a közösség, a falu, a városrész megismertetésének, például idegenvezetői szerepben való megjelenítésével. Úgynevezett prezentációs gyakorlatokat is végeztünk a meggyőzés eszköztárának elsajátítására. Ezek igen hasznosnak mutatkoztak, és a foglalkozások során egyre bátrabban és kreatívabban teljesítettek a résztvevők. Talán itt volt legjobban érzékelhető a foglalkozások tematikájának hasznos elvárása, amely az asszertívitás, a hatásos személyiség kialakításának tekintetében előbbre vitte a hallgatóságot.

Érzékeny terület volt a társadalmi normáknak megfelelő magatartási és viselkedési szokások megerősítésének kérdése. Itt példákon, történeteken keresztül elemeztük az elvárható és hasznos viselkedést bemutató magatartásformákat, maguknak a résztvevőknek az élményeit is beépítve. Itt már alkalmaztunk fikciós bemutatást, amely más problémák tárgyalásánál is hasznosnak mutatkozott, a másság, a közösségből való kilógás, a családi erőszak, illetve a családon belül szeretet egyenlőtlenségének kérdéseivel, jól szolgálta ezt ennek a témának kifejtésében a biblia József történetét feldolgozó, kifejezetten pedagógia céllal készítetett film lejátszása és megbeszélése, amely egyben kulcsot adott a lehetséges emberi magatartás megvilágítására, illetve az előítélet, a rögzült társadalmi reakciók felmutatására.

Az aktív részvétel a közösségek életében, kötődés a társakhoz, a környezethez, ebben ok-okozati összefüggések feltárásának kérdéskörét a foglalkozások időről időre való tapasztalati összegzésével mutattuk fel, e szemrevételezés vitte előbbre a kérdést. Népszerűek voltak az együttműködést elősegítő gyakorlatok, például a közös szöveg-puzzle kiscsoportos versengésben történő összerakása, és ennek a közös munkának az elemzése, vagy a műveltségi vetélkedők ugyancsak közös élménye.

2019. augusztus 17.

A reggeli órákban csoportunk külön busszal indult Balatonszemesre. A hosszú út után következett a szállás elfoglalása, majd kezdődött a tábori programokon való részvétel.

Az érkezés napján workshop és múzeumlátogatás várta a résztvevőket. Ezek a programok hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás folyamán megkönnyíti és gördülékennyé teszi a közösségi szellem és közös alkotásvágy kialakulását. Önmaguk, közösségük és a társadalom számára is megfelelő értékrendet és célhierarchiát alakítsanak ki. Hiszen a tábor egésze is azt a célt szolgálja, hogy megismerjék és tudatosítsák azon devianciákat, amelyek a hasonló társadalmi szinten élő társaikat, így saját magukat, családjukat is veszélyeztetik, és hatékony elkerülési módokat alakítanak ki ezekkel szemben.

Este szabadidős programként filmzenei koncert és mozi várta a résztvevőket: 19 óra után a Monarchia Filharmonikus Filmzenei koncerten vehettek részt, majd 21 órától A Pogány Madonna c. filmet tekinthették meg a Kontakt Kertben.

2019. augusztus 18.

Az előző napi workshopra és múzeumlátogatásra alapozva 2 előadással indítottuk a táborozók napját. Az előadások témái az alábbiak voltak:

1. önismeret és egyéni célrendszer feltérképezése

2. magatartás, indulat-, agresszió- és konfliktuskezelés

A délután folyamán Szociopoli játékban vehettek részt, majd ellátogattak a X. Bujtor István Filmfesztivál Backstage programjára. A nap további részében szabad idő keretet kaptak a résztvevők.

2019. augusztus 19.

A reggeli előadást követően (melynek témája: szenvedélybetegségek, szexualitás hiánya) a Csavar Színház előadásán vehettek részt, melynek címe: Itt és most ugrik a majom a vízbe. Az előadást követően lehetőségük volt a színészekkel való közönségtalálkozóra is.

Délután fakultatív programként Balatonboglárra látogathattak el a résztvevők.

2019. augusztus 20.

A délelőtti előadás témája a munkavégzés közbeni interakciók, közösségben megvalósuló párbeszéd és szövegértés volt.

Ebédet követően szabadprogramra volt lehetőségük a résztvevőknek, ekkor ellátogattak Bujtor István és Latinovits Zoltán síremlékéhez is.

Az esti órákban Molnár Ferenc Caramel koncertjén vezettek részt.

2019. augusztus 21.

A tábor zárónapján az utolsó előadás témája az időkezelés, reális időbeosztás, részmunkák súlyozása, prioritások felismerése volt.

Az előadást követően ismét rövid szabadprogram következett, majd ebéd után csomagolás és indulás haza. A hazaúton a résztvevőknek lehetősége volt megbeszélni a táborban szerzett élményeket, tapasztalatokat.

Új barátságok születtek, a csoport kohézió erősödött, a résztvevők kompetenciái fejlődtek.