A projekt keretében főképp az idősebb korosztály érdeklődésére számítva szerveztük meg ismeretterjesztő előadás sorozatunkat.
A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra (adaptív) és működése fenntartható (azaz nem éli fel saját erőforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák.
Vajon miért van az, hogy az időskort sokan a veszteségek korszakaként értelmezik? Csak arra fókuszálnak, hogy az emberek mire válnak képtelenné, milyen szerepeiket, kapcsolataikat, képességeiket vesztik el. Ezt a negatív megközelítést valóban nehéz elfogadni egy idős embernek és a környezetének is. Mi ezzel szemben az aktivitásban és a közösség erejében hiszünk. Nem vitatjuk, hogy visszafordíthatatlan változások történnek idős korban, főleg az egészség terén, de a pszichés szükségletek és az emberi kapcsolatok iránti igények lényegében nem változnak. Ugye mindannyian ismerjük a mondást: „mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát”. Az előadássorozattal éppen ezért tűztük ki célul az aktív közösségi tevékenységek generálását, a kapcsolati háló megőrzésének és bővítésének erősítését, és ezen keresztül a szociális kompetenciák fejlesztését.
Az előadások egymásra épülő tematikát képviseltek, és jelentős gyakorlati ismeretanyagra, tapasztalati élményre építettek.
A program nemcsak a már meglévő interperszonális problémák csökkentésére, hanem azok megelőzésére is irányult. A hangsúlyt a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek fejlesztésére helyeztük. Kiemelt fejlesztési feladatként jelent meg az énkép és az önismeret fejlesztése, a megfelelő személyes környezet kialakítása, a hon- és népismeret, a nemzeti kultúra megismerése, az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, a környezettudatosságra nevelés, az információs és kommunikációs kultúra megismerése és alkalmazása.
Az ismeretterjesztő előadások célja az egyéni képességek felismerésének gyakorlása, egy adott közösségben más emberek affinitásaihoz való viszonyulás, a mikrokörnyezetre és a világra való nagyobb rálátás és átfogóbb kép kialakítási képességének megteremtése, a mindennapi életben a sikerkeresés, kudarctűrés, teljesítmény, hatalom, tanulás iránti attitűd fejlesztése.
Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért fontos, hogy a program erősen építsen a résztvevők közvetlen tapasztalataira – beleértve a tényleges felelősséggel és következményekkel járó választásokat, döntéseket, cselekvéseket és az ezekből fakadó, megélt egyedi tapasztalatokat is, illetve az őket körülvevő világ aktuális kihívásait. A tanulási folyamatban pedig helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának.